MI AZ EDUCHANGE KUTATÁS ALAPÖTLETE?
Az, hogy valaki egyetemre megy, nagyban függ a családi háttértől: a diplomás szülők gyerekei nagyobb valószínűséggel mennek egyetemre, mint azok a gyerekek, akiknek a szülei nem tanultak tovább. Ennek számos oka van: a fiatalok gyakran nem rendelkeznek elegendő információval a tanulmányi követelményekről, a finanszírozási lehetőségekről, a kínált kurzusokról, vagy nem ismerik az erősségeiket, nem tudják, hogy tervezzék a pályájukat.
Az EDUCHANGE kutatás célja olyan módszerek kidolgozása, amelyek segítik a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolását a felsőoktásban. A kutatás fő fókusza a tájékoztató események és a pályaorientációs tanácsadások hatásvizsgálata a továbbtanulási döntésekre. Az EDUCHANGE célja nem csak a felsőfokú oktatásban meglevő egyenlőtlenségek kutatása, hanem a közpolitikai döntéshozók tájékoztatása is a megfelelő intézkedésekről, amelyek csökkenthetik az oktatásban meglévő egyenlőtlenségeket.
Az EDUCHANGE sikere a résztvevő diákokon (szüleik és nevelőszüleik beleegyezésével) múlik iskoláik és tanáraik támogatása mellett. Ezért arra kérjük Önöket, hogy segítsék munkánkat és osztályaikkal vegyenek részt a kutatásban.
MIRŐL SZÓL AZ EDUCHANGE KUTATÁS?
Az EDUCHANGE egy nagymintás kutatás, amelyet az EU és az Európai Kutatási Tanács (ERC) finanszíroz az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A kutatás négy országban (Dánia, Németország, Magyarország, Izland) egyidejűleg zajlik. A kutatás alapja egy kísérlet, ami az úgynevezett „beavatkozás” módszerén alapszik. Konkrétan egy információs csomagot állítottunk össze, amely a diákokat abban segíti, hogy a különböző továbbtanulási döntésekhez kapcsolódó foglalkozási- és karrier kilátásokról tájékozódjanak. Ez tehát a „beavatkozás”. Ahhoz, hogy meg tudjuk mondani az információs csomag hatását a diákok továbbtanulási döntéseire, két – véletlenül kiválasztott – csoportban hasonlítjuk össze a diákok továbbtanulási döntéseit. A „kísérleti csoportban”, a diákok részt vesznek az információs beavatkozásban, vagyis megkapják azokat az információkat, amelyeket az információs csomagban összeállítottunk, míg a „kontroll csoportban”, a diákok nem vesznek részt az információs beavatkozásban, vagyis nem kapják meg azokat az információkat, amelyeket az információs csomagban összeállítottunk. Ezzel a módszerrel meg tudjuk majd mondani, hogy magának az információs beavatkozásnak volt-e hatása a diákok továbbtanulási döntéseire. Összefoglalva, az EDUCHANGE kutatás azt szeretné feltárni, hogy milyen szerepet játszik a szakképzésről, illetve az egyetemen történő továbbtanulásról kapott információ a középiskola elvégzése után hozott továbbtanulási döntésekben.
A nemzetközi összehasonlításból pedig kiderül majd, hogy az adott ország intézményi kontextusa mennyire befolyásolja azt, hogy az információs beavatkozás képes-e továbbtanulási döntésekben tapasztalt társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenteni.
MI LESZ A KUTATÁS MENETE?
Az EDUCHANGE kutatás adatfelvétele és kísérleti része 2024/25 őszén és telén zajlik majd a középiskolákban.
Az információs beavatkozást képzett pályaorientációs-tanácsadók tartják a végzős osztályokban. Az információs beavatkozás időtartama egy tanítási óra, azaz 45 perc. Ez a tájékoztatás átfogó áttekintést nyújt a végzősök számára elérhető különböző továbbtanulási útvonalakról. Számos témát fed le, beleértve a szakmákat és karrierkilátásokat, költségeket, ösztöndíjakat és az egyetemi belépési követelményeket. A tájékoztatás részeként különböző videókat látnak a diákok, ahol egyetemi hallgatók beszélnek arról, hogyan küzdötték le a tanulmányaik során felmerülő kihívásokat. Ezenkívül pályaorientációs tanácsadóink rendelkezésre állnak majd a diákok kérdéseinek megválaszolására.
Az információs beavatkozás után bizonyos diákok, akiknek a szülei nem diplomások, további egyéni tanácsadást kapnak.
Az információs beavatkozást három online kérdőív kíséri. Az első kérdőívben, körülbelül három héttel az információs beavatkozás előtt, néhány alapvető információt kérünk a diákoktól. Például megkérdezzük a diákok terveit a szakmai jövőjükkel kapcsolatban. Az első kérdőív kitöltése 15-20 percet vesz igénybe. A második kérdőívet röviddel az információs beavatkozás vagy az egyéni tanácsadás után kell kitölteni; ez körülbelül 10 percet vesz majd igénybe. A harmadik kérdőív csak a ballagás után kerül kitöltésre, körülbelül 2025 nyarán.
Az információs beavatkozás utáni kérdőívek (közvetlenül utána, illetve a ballagás utáni) célja, hogy információt nyújtsanak az információs beavatkozás hatásáról a középiskola utáni továbbtanulási döntésekre. A kérdőívek kérdései nem érzékenyek, de ha a diákok kényelmetlenül érzik magukat, vagy kérdéseik vannak a kérdések megválaszolása után, bármikor kapcsolatba léphetnek kutatóinkkal, akik a helyszínen segítenek majd.
MIBEN KÉRJÜK AZ ISKOLÁK SEGÍTSÉGÉT?
Célunk, hogy az iskolák terhét minimálisra csökkentsük. A legfőbb kérésünk az iskolák felé, hogy biztosítsák számunkra a helyszínt és az időt (45 percet) az információs beavatkozáshoz. Ideális esetben az információs beavatkozás egy iskolai tanóra keretében történik. Természetesen, ha jobb az iskolának, készségesen végezzük el ezt a beavatkozást iskolai tanórákon kívül is. Ezenkívül a kérdőívek kitöltetésében (kutatónk is személyesen ott lesz az adatfelvételeknél) és néhány adat megadásában szeretnénk még támogatásukat kérni.
MIK A KUTATÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ELŐNYEI AZ ISKOLÁK SZÁMÁRA?
A kísérleti csoport diákjai kiemelkedő színvonalú pályaválasztási-tanácsadást kapnak tőlünk. Biztosak vagyunk benne, hogy minden diák, aki részt vesz a kutatás kísérleti részében és a kapcsolódó tanácsadási szolgáltatásokban, jelentős előnyökhöz jut. Ezenkívül minden résztvevő iskola egy iskola-specifikus értékelést kap, amelyben a kérdőívek kulcsfontosságú eredményeit mutatjuk be az összes résztvevő iskolával összehasonlítva. A kutatás lezárása után a kutatócsoport egy online workshopot szervez, hogy bemutassa a projekt legfontosabb eredményeit, amelyek érdekesek lehetnek a jelenlegi pályaorientációs-tanácsadási folyamatok számára.
ANONIMITÁS ÉS ÖNKÉNTES RÉSZVÉTEL
A kutatás keretében gyűjtött összes információ teljesen anonimizált, így egyéni következtetéseket nem lehet majd levonni sem a diákokról, sem az iskolákról.
A részvétel természetesen önkéntes. Minden diák bármikor visszaléphet, indoklás nélkül, például személyesen tájékoztatva erről a tanáraikat vagy a pályaválasztási tanácsadókat vagy egyszerűen nem válaszolva a kérdőívben feltett kérdésekre. Illetve, mind a diákok, mind a szüleik vagy gyámjaik visszavonhatják a részvételi szándékot egy emailt küldve az alábbi email címre:
boldvai-pethes.laura@krtk.hun-ren.hu
ADATVÉDELMI SZABÁLYOZÁSOK
Az összegyűjtött adatok titkosak, és azokat az Európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR 2016/679) rendelkezéseivel összhangban gyűjtjük, dolgozzuk fel és tároljuk. A kutatási projektet az Európai Kutatási Tanács finanszírozza.
KIT KERESHETEK, HA KÉRDÉSEM VAN?
További részletes információkért a konkrét országokról kérjük, tekintse meg az országokra vonatkozó aloldalakat, amelyeket az oldal jobb felső sarkában található országzászlók segítségével érhet el.
Magyar vezető kutató:
Dr. Keller Tamás 
HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
E-Mail:keller.tamas@krtk.hun-ren.hu
Web: https://kti.krtk.hu/kutatok/keller-tamas/
Dán és izlandi vezető kutató:
Prof. Dr. David Reimer
University of Iceland
E-Mail: reimer@hi.is
Web: https://english.hi.is/staff/reimer
Német vezető kutató:
Prof. Dr. Ulrich Kohler
University of Potsdam
E-Mail: ulrich.kohler@uni-potsdam.de
Web: https://www.uni-potsdam.de/de/soziologie-methoden/index
