Menü
Az oktatás alapvetően meghatározza az emberek jövőjét a fejlett társadalmakban. Azok, akik magasabb szintű képzettséggel rendelkeznek, eredményesebbek a munkaerőpiacon, elégedettebbek az életükkel, egészségesebbek, és nagyobb mértékben vesznek részt a politikai életben.
Ugyanakkor minden fejlett országban jellemző, hogy a hátrányosabb szocioökonómiai helyzetű fiatalok ritkábban választanak magasabb szintű oktatást, még akkor is, ha az iskolában ugyanolyan jól teljesítenek, mint jobb körülmények között élő társaik. Számos kutatás rámutatott arra, hogy az egyik oka annak, hogy a különböző társadalmi háttérrel rendelkező diákok eltérő oktatási utakat választanak, az az, hogy az alacsonyabb szocioökonómiai helyzetű tanulók gyakran torzítottan érzékelik a magasabb szintű képzés előnyeit és hátrányait.
Az EDUCHANGE projekt célja, hogy elsők között végezzen kísérleteket
több, különböző oktatási rendszerrel rendelkező országban (Dánia,
Németország, Magyarország, Izland). A projekt célkitűzése olyan
programok kidolgozása, amivel csökkenthető az egyenlőtlenség az oktatási
átmeneteknél. A projekt egyaránt foglalkozik az általános iskolából
középiskolába, illetve a középiskolából felsőoktatásba való váltásokkal.
Az EDUCHANGE projekt sikeres teljesítése nemcsak az oktatásban meglévő egyenlőtlenségek csökkentéséhez fog hozzájárulni a projektben résztvevő országokban és azokon túl. Hanem a randomizált kísérleti módszerek kutatását is nagyban segíteni fogja.
A kutatás alanyai a végzős általános iskolás és középiskolás diákok, akik épp a továbbtanulási döntéseik előtt állnak.
A kutatás tulajdonképpen egy kísérlet, ami az úgynevezett „beavatkozás” módszerén alapszik. A diákok egyik csoportja pályaválasztási tanácsadáson vesz részt, ami a továbbtanulási döntéseket segítő foglalkozási- és karrier kilátásokról ad tájékoztatást. A diákok másik csoportja kontrollként szerepel a kísérletben. A beavatkozás előtt és után a diákok, szülők, tanárok és a pályaválasztási tanácsadók is kitöltenek egy-egy kérdőívet.
(a) a pályaválasztási tanácsadások szerepéről a továbbtanulási egyenlőtlenségek csökkentésében.
(b) a diákok szubjektív értékeléséről a különböző továbbtanulási alternatívák esetében. Pontosabban, hogy milyen költségeket, megtérüléseket, lehetséges sikert, valamint pszichológiai akadályokat társítanak az egyes továbbtanulási lehetőségekhez.
(c) Arról, hogy az intézményi kontextusnak mekkora a hatása. Vajon az információszolgáltatás és a pályaválasztási tanácsadás csökkenti-e az egyenlőtlenségeket a két kulcsfontosságú oktatási átmenetben.
EDUCHANGE
© Allur réttur áskilinn